2022.08.14.

Nem birtam magammal nna. Annyira bizergálta a csőrömet a felettünk lévő hegy a barlangjaival, muszáj volt látnom közelről no meg a kihivás kérem! Úgyhogy mivel korán -hajnali 5kor- ébredtem, 

csendben megfőztem, takaritottam, ágyat húztam, mostam, bámultam ki az ablakon és lestem kel e már a nap... Itt még ez sem megy olyan pikk pakk. 8-kor még javában alszik vagy bambán ásitozik 

a helyi nép. Örülsz ha 9-kor valamelyest elkezd mozogni... Reggel 6-kor nyitó bolt? Hahaha:-) Azt se tudják mi az hisz akkor fordulnak át a másik oldalukra... De ezt ellensúlyozandó, késő éjszakába nyúlóan fent vannak és sokszor buliznak.

De térjünk csak vissza merész tervemhez, hogy hab testemet felvonszoljam a csábitó sziklameredélyre. Ahogy elkezdett pitymallani, még kellemes hűvösben felhúztam még egyetlen kényelmes cipőmet-a többi majd 

jön a csomagokkal-és elindultam gépemet nyakamba akasztva hogy megörökitsem nektek esetlegesen végső utamat:-) 

Egy ház mellett vezet a kis út ami a hegy fele kanyarodik ezzel még nincs is baj, hacsak nem annyi, hogy a ház melletti vizmosás kb 6 méter mély és e felett megy el a hid amin át kell kelni.

Gyerekes tériszonyom kicsit beindult mint mikor kalandparkban voltunk és az ingó faléceken kellett volna átkelni. Na én ott lemerevedtem leültem és mondtam jöjjön vki ember állat helikopter mert biza egy lépést sem

teszek tovább...

Most viszont keményen tovasuhantam bár Tarantino módon bevillant az agyamba miként szakad ketté alattam a hid. A hidról egy -nem túlzok - majdnem függőleges meredekségű kikövezett út indul a csúcs

felé. Itt vádlijaim és a seggem sikitva tiltakozott az embertelen bánásmód miatt, de mint mondtam kemény vagyok és toltam magam felfelé tovább. Tudni kell rólam, hogy erősen dolgozik bennem a 

kihanemén stilus ilyenkor. Bár motiválóbb ha van is velem vki... Az út szélén kis égett kormos kupacokra lettem figyelmes kb méterenként. Kis fémketrecekben vászonzsákba tömött sztem szalma fáklyákat 

tettek az út peremére végig. Jól nézhetett ki mikor világitott bár egyből az jutott eszembe hogy ekkora szárazságban és erdőtüzekkel körülvéve miért kell...

Viszont valahogy megérintett belül isten tudja miért. A sziklák telis tele vannak kövirózsákkal, némelyikük akkora mint egy kosárlabda!

A sziklafalba préselődve próbáltam felfele  osonni, mert sok helyen nincs a szakadék felőli oldalon védőfal. Ezzel csak az a gond, hogy a környék összes pókjának a megélhetési módját összeszedtem.

Őrült hadonászásba kezdtem ami ebben a magasságban ilyen szakadékkal az oldaladon nem túl jó ómen, ezért úgy döntöttem az arany középutat választom. Ahol viszont fal volt bátran ömlengve kiálltam

és csodáltam a megnyugtató csendben a panorámát. Szélesen csendben és bájosan terült el alattam a már ébredező Rambla. Mögötte az óceán végtelensége a horizontig csak úgy vonzza az ember szemét.

Mérhetetlen nyugalom, békesség száll az itt bámészkodóra. Vonzott a továbbmenetel, de tudtam ugyanezt az utat lefelé is teljesitenem kell, úgyhogy elindultam visszafelé gyök 2-vel.

Nomármost. Ha úgy gondolod felfele nehéz az út biztositalak, lefele ugyanaz még szarabb!!! A gyök 2-őt oszd el még 10-el és megkapod a lefelé tartó araszoló sebességem. Térdeim orditottak velem 

egész úton Hogy hogy lehetsz ilyen ökör te állat! Tanulság-1. kövéren ne menj hegyre 2. ha kövéren mész is legalább vegyél fel térdvédőt

De leértem, és mentem volna még egy kört. Annyira feldobott, felpezsditett, hogy úgy döntöttem rendszeresiteni fogom, még ha nem is ennyire magasra.

Ezután leszaladtunk a boltba és a mai napra átruccantunk ismét Puertóba. Még mindig tud újat mutatni a város, folyamatosan új dolgokat fedezünk fel. A mai nap fénypontja -megtaláltuk Afrikát! :-)

Egy helyi művész alrejtette az össze kontinenst egy egy arc formájában szerte a városban ;-) És igen imádom ezeket a dolgokat itt.

Ami még baromira tetszik az a tömegközlekedés milyensége. A buszra kártyát tudsz venni amit mint a telefonos kártyát fel tudod tölteni pénzzel. Ezt lehet online és a pályaudvaron illetve több helyen.

A kártyát felszálláskor lecsippantod, és leszálláskor ismét, igy levonja a megtett út diját. A busznak itt is integetni kell mint Máltán, ha elbambulsz akkor fújhatod mert nem áll meg. 

Az ülések párnázottak kényelmesek, még biztonsági öv is van rajtuk. A rokkanthelynél lehajtható ülések vannak, és külön egy álló hely szintén biztonsági övvel a rokkantat tolónak. Külön kis

usb portokat helyeztek el, hogy a telódat tudd tölteni. A sofőrök vezetési stilusa változó, de korántsem olyan állatok mint Máltán vagy Hollandiában. Rutinosan de nyugodtan laviroznak forgolódnak 

a szűk utcákon, sokszor utasként úgy tűnik nna itt falat bontunk vagy autót tolunk odébb mert itt biz nem fog elférni a busz. De megnyugtatlak -elfér igaz sokszor 2 cm de elfér.

Az utasok nem tolonganak se felszálláskor, se leszálláskor. Sőt! Leszálláshoz csak megnyomják a jelzőt, és addig fel sem állnak amig a busz meg nem áll. 

Egész nap a városban lődörögtünk, meglepődve néztük a sok fekete hölgyet akik hajfonási tudásukat tukmálták a túristákra és volt igény a munkájukra! Láttunk egy artistalányt kutya társával, de ő sajnos

épp pakolt már össze. És jöttek az elmaradhatatlan tendem siklóernyősök. Hatalmas látni, ahogy köröznek a város felett, mint éhes keselyűk, aztán leszállnak szépen kecsesen a strand közepén lábuk közt 

az extázisban lévő kuncsafttal. Na de várj csak nemsokára én is egy leszek közülük..Mármint mint kuncsaft:-)

Kimentünk a kikötőbe a móló végére is ahol sok horgász próbált horogvégre csalni vmit a sok strandolóval és a mólóról a vizbe ugrálóval békességben megférve. Óriási betontömböket raktak a móló 

oldalába, a hullámok megszeliditésére. Méretük lenyűgöző. Ki a Péter bácsi tudta ezt ide hozni... Hétvége lévén sok helyi is kijött strandolni és a túristákkal keveredve most mondhatom tömve volt 

a strand is és a móló is. Érdekes volt tapasztalni, igy két hét után, hogy lassan meg tudom különböztetni a helyieket a túristáktól. És kövezzetek meg de helyiként nézem már őket. :-):-):-)

A szokásos hullámbámulás után ismét telitődve hazaindultunk. 

Borzasztóan elfáradtam mire 4 körül hazaértünk. Egész nap mentünk. Azért ezt szokni kell.