Tudom, tudom rég hallattam magunkról. Az a nagy büdös helyzet, hogy nem nagyon történt semmi. Teltek a lazys hétköznapok. 28-án véglegesen kicuccoltunk az apartmanból, ezúton is köszönjük a 3 hónapot. Igaz az utóbbi pár hétben mióta megvan a Casa ott hédereltünk, de biztonságérzetet adott. Ott tusoltunk, mostunk és az akkukat töltöttük.  Sajnos mostanra realizálódott, hogy az e-bikoktól meg kell válnunk, mert a lakóban nem tudjuk tölteni az akkukat. Pedig nagyon a szivemhez nőtt. Mindegy,nézünk egy sima brinyót, és azzal tudjuk tovább csapatni. Időközben adódott több munkalehetőség is, aminek rendkivül örülök. Igy már apa sem olyan feszült, mert biz az utóbbi hetekben kezdett kicsit depis lenni. Lehet mégsem annyira neki való a semmittevés:-) Jaaa, megjegyzem, itt sokkal gyorsabban megy az idő. Felkelsz,-persze a helyiekhez méltó módon 9 körül,- megmosdasz, és már délután 4 is lett. Wtf? 

Eldöntöttük, hogy megvárjuk a szombatot, mert Ramblában 18. századi bulit rendeznek, aztán gurulunk át Puertoba. A fesztivál nem volt egy nagy durranás, volt egy pár hölgy és úr korhű ruhában,

szólt a zene, délután lövöldöztek, kirakodó vásár tette szinesebbé kicsit. Viszont ami nekem nagyon jó, hogy ha a faluban vmi buli van, hogy viszik a mandaláimat:-) 

Este feltettük a lakó hátuljára a péntekre elkészült gekko matricát, -őrületesen jól áll a Dögnek! :-) Űbercuki, imádom!

Aztán az este java részében a vezetni nem tudó sofőrök ki mit tudját néztük. Valami eszméletlen bénák sokszor. A kedvencem- elvileg van jogsija, kint a tanuló táblája, és persze hogy mellettem gyakorolgat... az ideg ver ilyenkor. Aztán lassan kiürült a parkoló, megint magunkra maradtunk a lámpafény alatt. Szeretek itt. Szeretem a helyi emberek kedvességét, és a falu bájos nyugalmát. Már már helyinek érzem magam.:-)  De sajnos menni kell, pedig olyan jól felfedeztük az itteni viszonyokat. 

Reggel kávé után összepakoltuk a dolgokat, ami borulhat vagy leeshet vagy összetörhet azt rögzitettük, -ezt még szokni kell- és nagy hévvel nekiindultunk . Beröffent  dizelgirl és go Puerto de la Cruz. A pályán sima ügy volt, most már magabiztosan és izgalom nélkül menővereztem a nagy batárt. :-)

Puertoban a parkolóban teljesen más, intimitás és romantika nélküli üres hely várt. Sebaj, majd keresünk Ramblához hasonló helyet. Megint befűtöttek, igy izzadságtól tocsogva kitaláltuk menjünk vhova fürdeni. És ekkor dobta be apa hogy menjünk abba a hotelbe ahol legutóbb megszálltunk, és ott fürödjünk a medencében. Háááát nem mondom hogy nem izgultam, meg voltam győződve róla, hogy mindenki engem néz és tudja hogy osonó vagyok...Láttam telefonálni egy nőt- nna mondom ezt biztos felhivta a recepciós és most minket figyeltet... áááánem vagyok pszihó...neeeem. Mondanom sem kell, bementünk, kisétáltunk a medencéhez, pont felszabadult két nyugágy, lepakoltunk és mentünk pancsizni.

Úszkáltam -persze idézőjelben kell érteni és jól esett a viz melegsége.  Kint leheveredtünk a napozóágyra,

és mikor felhevültünk ismét megmártóztunk. Ez az élet babocsai néni! A wcben még meleg vizes tusoló is van, és mosoda!!! wooow. 

Aztán apa menni akart hisz ő az óceánban szeret fürdeni... jah. látnotok kellett volna az arcát mikor a hideg viz általsimogatta alul. Mondtam én hogy az én verzióm a melegvizes medencével jobb volt. :-) Kifeküdtünk még és próbáltunk száradni a felhők mögötti napban, aztán visszabandukoltunk a lakóhoz. Este vacsivadászat és alvás, mert holnap este indulunk egy munka miatt egy közeli kisvárosba.