2022.10.31.-2022.11.01.

Halloween alkalmából vagy csak a zajos puertoi utcat nem birva elindultunk észak felé a kacsa fejéba mert itt adódott egy meló. A közelében lévő faluban terveztük a megállást, mert a célállomás meredeken lent van az óceánnál. Még nem tudom a Dög mennyit bir felfelé. 

Elkezdük az indulási protokollt végigvenni az összepakolás után. Minden ajtó biztonsági záras ez a menet közbeni kinyilást és törékeny becses tárgyaid kihullását hivatott megakadályozni. Belül a kihúzható fiókok szintén lezárhatóak. Az ablakokat menet közben célszerű bazárni mint oldalt mint fent, nehogy beessen egy stoppos, vagy nehogy másik autóst boldogitson ha magával szakajtaná. A garázsajtókat szintén zárni kell. Mikor úgy nézett ki minden frankó, én full lazán, apa még rágörcsölve ültünk a volán mögé és lazacsávóként készülődtem az induláshoz, amig apa a navigációt birta jobb belátásra. Öv be, index ki, és by by zajos parkoló. Lassan, lomhán lendült bele a "kicsike" de aztán kint a pályán már ő is élvezte hogy gurulhat. Kezdem megszokni a méreteit. Egy bajom van -a sebváltó rükverce. Az egyes mellett van, és eredetileg a sebváltón fel kellene húzni egy gombot és úgy rükvercbe tenni, de ennek ez nem működik, úgyhogy mindig figyelni kell hogy egyesben vagy rükvercben van e. Ugyanis aki nem tudná ez nagyon nem másodlagos momentum! Lazán gurultunk a pályán még zenét is kapcsoltam. Elkezdett szürkülni, még sötétedés előtt akartuk megkeresni a parkolót ahol erre a két napra letáborozunk. Ezután ugyanis go dél-Los Christianos. Nem messze a céltól már sasoltuk rutinos lakósként a terepet. Volt egy nagyon fasza kis parkoló de valami rejtéjes okból le volt zárva. Továbbhaladva egy körforgalomnál jobbra állt egy busz, és hely is volt bőven, igy bementünk, mint kiderült ez az északi reptér keritése. Megálltunk, én tátott szájjal ujjongtam a felszálló gépek láttán mintha az istenadta hülye még nem látott volna repülőt, aztán elkezdtük sasolni a még lehetséges helyeket.

Nem álltunk ott fél órája jött a biztonsági autó és mondta hogy blablablabla no possible. No a végét értve búcsút intettem a helynek és kutattuk tovább a megállásra alkalmas helyeket. Azt gondolnád hogy mi olyan nehéz ezen, nos elmondom egy 7 méteres kocsival nem olyan könnyű, mert nem jó az út széle, nem férsz be sehova, mindenhol lejt valamerre -nem kicsit. Jaaa és nincs hely. Vagy ezt már mondtam? Oh tényleg most jut eszembe -nincs hely... Karikáztunk a sötétben, aztán egy autópálya lehajtó mellett egy salakos parkolónak használt helyet találva jónak tituláltuk. Lejt, koszos, zajos, szemetes- ez utóbbit orvosoltam- de erre a két napra kibirjuk. Szerdán délelőtt meló után úgyis indulunk Chrisbe. Tilitoliztam kicsit, -ilyenkor apa navigál még kintről,-mert sehgy nem volt jó, aztán amikor kihoztuk a legtöbbet a helyből behúztam a kéziféket. Autó körbezár, beriaszt és alvás. Az elején még sasoltam ezerrel hátha vki be akar jönni, de aztán nem birtam sokáig.  Nem is volt zavaró az autópálya forgalma. Reggel fél 5 körül indult meg a nagyobb forgalom-megjegyzem fingom nincs hova mert ünnep van- és a szomszéd két kakasa. Már már Súron érzem magam. Vissza visszabóbiskoltam de 8 körül már szégyen lett volna visszaaludni igy elkortyoltam az apa által szervirozott kávét, aztán rendbe tettük a lakót, és nem birva a kinti szemét látványát zacskót húztam a fejemre, jaa bocs a kezemre és összeszedtem a szanaszét dobált mindenféle szart.

Még fáradt olaj és autógumi no meg egy kibelezett tv is volt. Egy kupacba raktam és mindjárt jobb lett a kedvem. 

Utána úgy döntöttünk felfedezzük a helyet. Hát a ramblai kedvesség sehol nincs. Monoton, városias légkör, feeling 0.

Találtunk boltot, felszerelkeztünk kenyérrel, de kár volt aggódni, még a pékség és a hiperdino -ez egy tesco jellegű bolt - is nyitva volt. Tettünk egy nagy karikát, hátha találunk jobb parkolót, de aztán minek hisz holnap úgyis továbbállunk felkiáltással visszamentünk hogy ebédet főzhessek. Kár volt egyébként eljönni Puertóból egy nappal korábban, hisz igy kimaradt egy plusz potyanap a medencében.:-) Tegnap is voltunk, már sokkal lazábban, mintha oda tartoznánk. Még tusolni is beugrottunk a fürcsi végeztével. Látom néhányan csóválják a fejüket de semmi rosszat és kárt nem okozunk ezzel senkinek csak fürödtünk a medencében és jóóóó igaz elfoglaltunk két napozóágyat. De mentségünkre sok napozóágyra kiteszik a törölközőt, mint egy foglalási jelképet, aztán egész délelőtt nincsenek is ott. Úsztam vagyis próbáltam, apa légzéstechnikára okitott, és felfrissülve távoztunk.