2022.11.05.
Hát itt vagyunk Los Christianosban.
Miután végeztem Mesa del Marban a munkával, másnap már izzitottuk is a "Dögöt" és vártuk a reggeli dugó végét hogy indulhassunk. Mondhatnám tűkön ültünk, de inkább kavicson. Nem volt jó ez a hely, mármint a parkoló. Ahol dolgoztam, egészen lent van az óceán partján, hegyi szerpentinen jutottunk le- egy hatalmas szállodakomplexum volt régen, és kiárulták az apartmanokat. Fantasztikus helyen van a kis város, az apartmanok irigylésre méltóan várják a vendégeket. Egy biztos, ide autóra szükséged lesz a mozgáshoz. Az óceán hullámai közvetlen a seggedet csapkodták, ha kimentél a teraszra.:-)
Varázslatos és megnyugtató hangját egész nap élveztem és mint egy mantra még mindig vissza vissza cseng a fülemben. A távolban a Teide szemérmesen párába burkolódzva néha néha megmutatta azért magát. Ablakpucolás közben óhatatlanul oda oda tévedt a szemem. Este fáradtan, de mégis felpörögve értem haza, apa fantasztikus kebabot hozott a helyi büféstől, ami majdnem verte a Hollandiában elfogyasztottat. Másnap a dugó fogyatkozását látva felgurultunk a pályára és go Los Christianos. Sima laza menet volt, hamar leértünk. A parkolóban tettünk 3 kört mire kiválasztottuk a vélhetően optimális helyet. Rutinosnak mutatkozva betolattam két fa közé úgy, hogy a garázst fellógattam a két fa közti placcra, igy az orra nem lóg ki az útra. Apa azért segit mindig navigálni, de hála a nagy tükröknek és a tolatókamerának -ezért hál Imotepnek de főleg apának- nem nagy kunszt már. Mellettünk nem volt senki, bal oldalt áll egy régebbi autó, de azt hittük lakatlan-másnap kiderült nem. Egy fiatal nagyon kedves srác lakik benne. Van motorja, autója, látszik ő itt él. A parkolóban az önkormányzat ingyenes lehetőséget biztosit a szürkeviz és a wc üritésére, illetve van egy csatornafedél rajta egy csap ikonnal, és innen egy cső vezet ki-innen lehet ivóvizet engedni. Először a strand wcjéből hoztunk, de itt kényelmesebb és közelebb is van. Beparkolás után rendezkedtünk, és kisétáltunk a partra, nosza strandoljunk hát. A viz most hűvösebb volt mint ezelőtt pár héttel, ráják sem voltak, de a szelfit most sem hagytuk ki. Bár már félve teszem, mert érzem a lincshangulatot otthonról. Vki kiirta a tenerifei csoportban, hogy hozott pirospaprikát és vegetát, erre gyorsan lecsaptam, kiderült, hogy ők is itt vannak lakóval a parkolóban:-) kicsi a világ... Jól elbeszélgettünk, aztán mivel besötétedett ideje volt ágyba dőlni. Másnap reggel kipihenten ébredtünk, el is ugrottam futni ha már vizszintes itt a terep, mint később kiderült rossz döntés volt. Nyomorult lábaim kikészültek tőle, estére már alig tudtam menni. Sztem begyulladt mert a bütyköm sajog és lüktet folyamatosan, az ujjaim nem hajlanak és bedagadt... Kell nekem sportosnak álcázni magam... Délelőtt kikaptuk a brinyókat, és elgurultunk a Siam Malba ami egy nagy plázaszerű bevásárlóközpont. Gyönyörűen kialakitott szobros, szökőkutas placcok vannak,
két szinten, még óriás sakk is volt, -játszottunk is egy szokásos apaszarráver játszmát.
A boltban vettünk pár dolgot, és elindultunk haza a melegben. Tűzött a nap kegyetlen, de már kezdem megszokni. Eközben mellénkállt egy idős kedves házaspár öregecske lakókocsijukkal, nagyon cukik. Izzadtan, kitikkadva kipakoltuk a boltot, és elindultunk a playa felé hogy akkor majd estefelé tusolunk. Séta közben az embereket figyelve szomorúan konstatáltam, hogy itt nem olyanok mint északon. Jó jó tudom Rambla ki falu ezáltal közvetlenebbek, de még Puertóban is többen mosolyogtak vissza ... Itt senki bakker, kicsit olyan mintha otthon lennék. Megy fapofával maga elé meredve mindenki, ha rámosolygok mert megszoktam akkor sem mosolyognak vissza, a csalogatóemberek is csak olyan műkedvesnek tűnnek. Hiányzik az északi kedvesség ami feltöltött mindig. No mindegy, két napja vagyunk itt lehet hogy csak rossz napot fogtam ki. Az esti séta alkalmával-normálisabb rucit húztam a megszokott short helyett és bementünk ebbe a nagyon csecse szállodába. Gyerekek! Fantasztikus.
Igen kérem igy is lehet. Kacérkodtam a gondolattal, hogy itt is megnézzük napközben a medencét...:-) A part este lévén tele volt néppel, a kellemes hűvös mindenkit kivonz a szabadba. Rengeteg kisgyerekes csaalád, fiatal, idős egyaránt élvezte a sziget adta kellemes klimát. A strand kezdett kiürülni igy a tusoló is szabad volt. Mit ad isten a sráccal találkoztunk aki a tetkó csinálta apának. Ők siettek igy csak futó pár mondatra telt, de majd bepótoljuk. Jól esett a hideg tus a fullasztó meleg után, igy én felfrissülve sántikáltam tovább, hogy végre beváltsam igéretem apának és igyak vele egy sangriát. Sok helyen élőzene csalogatta a vendégeket, van egy Ir pub ahol egy selymesen karcos hangú hölgy énekel fent a korlátról,-hatalmas feelingje van- ide akartam beülni de mire odaértünk ők már végeztek sajnos. Majd máskor. Rengeteg módon próbálják szórakoztatni és ezzel kis pénzt keresni az itt élő emberek. Van aki szobor, van aki táncol, láttunk hullahoppozó csajt, zenészek, árusok, de van aki csak kiül egy kutyával, még felsorolni is nehéz mi mindent kitalálnak. Árultak egy gumis világitó, fellőhető játékot ami forogva mint egy kis angyal száll le-no persze ez kellett. Hazafelé jól elvolt a gyerek vele:-) Igaz nem sikerült annyira fellőnöm még mint az árusnak, de van időm gyakorolni. Jah igen -kutyák. Gyerekek! Itt egy kutya nem volt az albérletet kivéve - amelyik odajött vagy figyelt volna rám ha szólok neki. De komolyan. Rám sem bagóznak:-) hihetetlen. Lassan feladom a próbálkozásokat. Pedig van egy két űbercuki. Hazaérve még volt feladat, meg kell tölteni a viztartályt, mert kiürült. Hordtunk bele pár kannával, majd folytatjuk holnap.
Szombaton nem terveztünk semmit. Esetleg bebuszozni a Siam Malba ahol apa papucsot venne, -képzeljétek ingyenes buszjárat van oda! De mivel reggel megkeresett egy munka Santa Cruzban, -juhhé- és egy magyar úr akik találkozni akartak mert nekik is ilyen terveik vannak mint nekünk igy nem mentünk. Nagyon jót beszélgettünk, söröztünk, nagyon örülünk az ismertségnek:-) Délután kiballagtunk a tizenpár méterre lévő partra és hátha alapon nekiálltunk horgászni.
Végre jó élményekkel gazdagodott apa, hisz voltak halak, hullámok nuku, és még kapása is akadt csak valahogy nem akadtak meg a kis ravaszok. Sőőőt még egy rája is elúszott a part szélén. Több horgász és több strandoló és kutyás osztozott békében a partszakaszon.
Vittem magammal a handpant hátha tudok gyakorolni kicsit-még azokat a helyeket lesem ahol büszke magányomban bénázhatok. Azért az óceán zúgásával megvolt a feeling!
Estére a paprikás párral megbeszéltünk egy beszélgetést, igy 8kor lesétáltunk a beachre, és beültünk egy sangriára-háát nem vagyok elragadtatva tőle... maradok a colánál szerintem. Rengetegen nyüzsögtek a sétányon, valóságos tömegnyomor volt, ami kicsit nekem már sok volt, de ettől függetlenül olyan jól elhülyéskedtünk, hogy éjjel egykor értünk vissza a lakókhoz. Egyébként megtaláltam az otthoni Kertész Évát-vagy ő talált meg engem- a paprikás csajszi detto megfelelője az otthoni barátosnémnak.
Mind kinézetben, mind stilusban, mind viselkedésben egy az egyben megegyeznek. :-) Aludtunk pár órát és már reggel is lett. Vasárnap piac van pár száz méterre tőlünk, igy elbattyogtunk együtt, aztán meg az ingyenes busszal a Siam Mallba a plázába. Apának sikerült pihe puha papuccsal gazdagodnia, addig mi nézelődtünk. Sakkozásra már nem volt idő, mert a busz indult vissza. Visszaérve kirántottam a gombát és a tököt, kimostam, úgy campiges módra, addig apa lesétált vacsira valót fogni-remélhetőleg. Estére még találkánk van a pár hónapra kijött ismerősökkel, aztán lazitani kellene mert ez igy hirtelen elég sűrűre sikeredett. Lassan határidő napló kell megint...
